További fotókért kérem kattintson a fenti képre. (Fotók és írta: VNB.)
Pünkösd hétfőjének kora reggelén ismét zarándokok érintették Kardoskút több pontját is. Az orosházi katolikus templomtól induló, Viczián Zoltán vezette csoport fél nyolc magasságában érkezett Fecskéspartra. Itt, első megállóhelyükön Barna Imre László – Kardoskút község díszpolgára – anekdotázott egykori iskolás éveiről, amelyet Fecskésparton töltött. Az élménydús, történelmi áttekintést is tartalmazó visszaemlékezést követően – egy kis vendéglátás után – tovább indultak a zarándokok Pusztaközpontra. Évek óta megállóhelye a túrának a Szabó tanya, ahol is a házigazdák jó szívvel kedveskednek, mindenféle jóval kínálják a megfáradt túrázókat. Az idén is így történt ez, ahol talán egy kicsit tovább is időztek a vándorok, mint a tervezett idő. De a sok finom falatnak és jó italnak nehéz volt ellenállni. Az idő pedig a jó beszélgetés közben még gyorsabban telik. A marosháti piros jelzést követve a következő megálló a pusztaközponti temető volt. Az első világháborús emlékmű előtt először Lengyel György helyi lakos köszöntötte a vendégeket, majd a puszta múltjáról és jelenéről beszélt az érdeklődőknek. Ezt követően egy citerán előadott katonadal hangzott fel a temető csendjében. A zarándokok kardoskúti utolsó megállója az egykori Baraczkosi iskola és olvasókör emlékművénél zárult. Itt Varga Pál polgármester az egykoron működött olvasókörök szerepéről, a régmúlt színjátszásáról beszélt. Ennek apropóján Őzse Zoltán – a jövőre tíz éves Kardoskúti Főnix Kulturális Egyesület elnöke – egy Reményik Sándor verset szavalt el, amelynek címe: Templom és iskola. Ezen helyen a korábbi években minden alkalommal Simon Jani bácsi várta a vándorokat és anekdotákkal, énekekkel kedveskedett. Az idén sajnos kórházban tölti ezeket a napokat Jani bácsi. Polgármester úr felhívta őt telefonon, amelyet kihangosítva halhattak a jelenlévők is. Közös felkiáltással üzentünk a kórházba, jó egészséget kívánva várjuk vissza Jani bácsit. A zarándokok Békéssámson irányába tűntek el a pusztában, hiszen még hosszú volt az út a zarándoklat végcéljáig, Kopáncspusztáig.