Az idősebbek még emlékezhetnek Vágó Jánosra, aki gyermekként a református gyülekezet tagja volt. Az élet úgy hozta, hogy 1961 óta Svájcban él, de Kardoskútról nem feledkezett meg soha.
A településsel egy kézzel írott levélben vette fel a kapcsolatot az év elején, amelyben leírta, hogy 1947-ben született Orosházán, édesapjának Aranyadhalmon volt egy akácokkal körül ölelt tanyája. Visszaemlékezésében kiemelte, gyermekkorának legszebb nyarait töltötte a kardoskúti tanyájukon. Ezt a későbbiekben Czuczi Sándor István vásárolta meg a családtól. A falu életét az interneten, a települési weboldal által folyamatosan követi 1300 km távolságból is, így minden fontosabb történésről hírt szerez. Ebben az évben nemes gesztussal fordult az önkormányzat felé. Úgy határozott, hogy felajánl 800 eurót, fele-fele részben Kardoskút településnek illetve a Kardoskúti Református Gyülekezet javára.
A településnek nyújtott anyagi támogatással kapcsolatban megkerestük Lengyel György polgármestert.
– Miként vélekedik a Svájcban élő Vágó János felajánlásáról?
Olyan példát mutat Vágó János, amit mindannyiunknak követni kell.
A jövőnket meghatározhatja az a szemlélet, ami már tőlünk nyugatabbra építi a települések közösségi cselekedeteit. Nálunk még egyelőre a számonkérő hozzáállás dominál, de ezen tudunk változtatni, mindenki saját maga. Egy falu önkormányzatát a település valamennyi lakója jelenti, akik maguk közül választanak képviselőket és polgármestert. A választott önkormányzati vezetőknek kutya kötelessége a településen lakók érdekeit képviselni, és a rájuk bízott döntéseket a falu szolgálójaként előkészíteni és végrehajtani. Tessék megérteni és tessék érezni, a falu közösségét nem csupán az önkormányzat, a művelődési ház vagy a civilek jelentik, hanem minden család, minden lakó. Éppen ezért felhívom a figyelmet arra, hogy minden egyénnek lehetősége van a faluért tenni, kinek-kinek a lehetőségeihez mérten. Ki akadályozná meg, ha például a megkezdett református ifjúsági szállót pályázati lehetőségek híján összefogással felépítenénk, mert van egy általános igény a faluban, amit itt szeretnénk megvalósítani. Tehát a kérdéseink – mi lesz azzal, miért nem fejezték be, hogy néz ki – nem vezetnek előre, és nem oldják meg ezt a problémát. Viszont, ha beszélünk arról, hogy mi lenne jó, mire van szükségünk (például szállásra, idősek otthonára vagy egyéb munkahelyteremtő vállalkozási tevékenységre), és akiket érdekel, mivel tudnak ehhez hozzájárulni, akkor kialakul egy alulról épülő folyamat, ami valóban hasznos lesz a település számára, és egészen biztosan értelmes célja lesz.
Vágó János kötődése szülőföldjéhez olyan erős és bensőséges, hogy örömmel tölti el a falu építésében és fenntartásában való aktív szerepvállalása, és személyes hozzáállását tölgyfák és hársfák hordozzák tovább a jövőnek növekedésük során.
– Hol eresztenek mély gyökeret ezek a fák?
Köszönhetően a Kardoskút javára felajánlott összegből a temető mellett nemrégiben kialakított parkoló területén fásítást tudtunk elvégezni. A hárs és tölgyfák ültetése december első napjaiban megtörtént. Tervezzük még csodasövény telepítését is.
A község vezetője bízik abban, hogy Vágó János Svájcban élő elszármazott példája követésre talál a települést szívén viselő lakosok illetve más elszármazottak körében, így lesznek még követői e nemes gesztusnak. A falu lakossága nevében ezúton is megköszönjük Vágó Jánosnak a támogatást és bízunk benne, hogy megvalósulhat az a vágya, hogy személyes látogatást tegyen Kardoskúton.