További fotókért kérem kattintson a fenti képre. (Fotók: Varga Pál)
Téli kép
Fázósan elszenderül most a természet,
szűzfehér hópaplanját magára húzza…
szebbet nem teremthet már, csak a festészet,
ahogy a fákat hólepel koszorúzza.
Fehér és tiszta körül erdő és mező,
s mint szűzleány, fehér ruhát ölt magára,
és a tél, mint egy ügyes díszlettervező,
mindezt átváltja jó meleg pizsamára.
Éhes verébsereg didereg az ágon,
a kemény hideg elől egymáshoz bújnak,
hangjukat nem hallod fagyos éjszakákon,
tavaszról álmodnak, árnyaik elnyúlnak.
Csendes a táj, szinte minden mozdulatlan,
csak a faágak ropognak a súly alatt,
s e hideg, fázós és téli hangulatban
gyermeki kacajtól a mély csend megszakadt.
Szánkók és sílécek élednek szaporán,
a téli paradicsom gyerekekre vár,
s a hideg, álmosító, havas délután
mosolyra fakaszt már a fáradt napsugár.