További 350 fotó ITT tekinthető meg…
Harmadik alkalommal pályáztunk sikeresen az Erzsébet Napközi táborra, amelyben az idén több mint harminc általános iskolás korú gyermek vett részt a két hét alatt.
Segítőim közül Török Attilával 2009 óta táboroztatunk, a nagyobb létszám kapcsán a pályázat lehetőséget adott arra, hogy még egy fő pedagógus bekapcsolódjon, Papp Eszter személyében.
Az első hét kezdete az ismerkedéssel telt, bár többnyire mindenki ismer már mindenkit itt a faluban. A nagy meleg miatt – főként az első héten – benti foglalatosságokkal töltöttük el napjainkat. Az óriás trambulin mindvégig jó szolgálatot tett az élénk, nyüzsgő gyermeksereg örömére. Az Erzsébet program által megszabott tábori tematikák alapján – sport és egészséges életmódra nevelés, környezettudatosság, kulturális örökségeink és hagyományőrzés, kézművesség, önismeret, közösségépítés, kompetenciafejlesztés illetve kirándulásszervezéssel valósítottuk meg a programjainkat és foglalkozásainkat. Az egészséges életmódra nevelés kapcsán közösen egészségtálat készítettünk, egy délelőttön át lovagoltunk a Gepárd Lovasiskola tagjaival, ellátogattunk a szegedi Crazy Jumping parkba, ahol a felesleges energiák mellett a kalóriákat is égetni lehetett. Ugyanígy a kisebbek-nagyobbak többségénél a víztoronynál megépített kötélpályán való végighaladás igazi kihívásnak bizonyult. A gyerekek – főként a nagyobbak – szerették mindkét kedd délelőtti önismereti csoportfoglalkozásainkat Nemesvári Adrienn-nel, aki szakemberként játékosan vonta be a gyerekeket a beszélgetésekbe. Szó esett a társas kapcsolatokról, a barátságokról. Az első héten Csotó-Nagy Istvánné Klárika néni fogadott bennünket az egykori Klebelsberg iskola, az ún. Aranyadhalmi iskolánál. Végigvezetett bennünket az épület helyiségein, beszélt a mindennapi iskolai életről, ami ezen falak között zajlott. A gyerekek kérdezgettek tőle, Klárika néni örömmel válaszolt a kérdéseikre. Házigazdánkat láthatóan jóleső érzés töltötte el a gyermekzsivaj hallatán. A másik közeli egykori iskolához kerékpárral ellátogattunk el, ami most már Prozlik Csabáék otthona. A házigadánk a tavalyi látogatásunk után most is szeretettel várt bennünket. Az egykori iskolaépületben kialakított családi otthonuk környezetében számos kisállatnak – mókusok, mosómaci, emu, törpemalac, papagájok, stb, – a gazdái. Mindig nagy élmény a gyerekekkel megtekinteni a kisállatokat. A táborban, hogy még közelebb kerüljünk az állatokhoz, s a gondozásukról és befogadásukról is halljunk, eljött a gyerekekhez az Orosházi Kutyakiképző Iskola vezetője Demkó Attila és a Viharsarki Állatőrség Alapítványtól Kovács Krisztina. Dönci, a németjuhász nagy sikert aratott, aki gazdája parancsszavait ügyesen teljesítette. A kisállatokhoz, de az újrahasznosításhoz is nagyban kapcsolódott egy délutáni kis technikai foglalkozásunk, ahol Török Attila segítségével a kisállatok – például sünik, cicák – illetve kismadarak számára PET-palackokból kültéri itatókat készítettünk és helyeztünk el a kultúrház környékén és a parkban. Kézügyességünket mindkét héten egy-egy foglalkozás keretében fejlesztettük a helyi kreatív kör felnőtt tagjainak – Kocsisné Marika, Somlyai Irénke és Szemenyeiné Rózsika – segítségével. Közösen fa- és konzerves dobozokat díszítettünk dekopázs technikával, gyöngyfűzéssel is különböző ékszereket lehetett készíteni, illetve fa táblácskából névtáblát festettek velük a gyerekek. Az újrahasznosításhoz és a kézügyességhez igen szervesen kapcsolódott a papírmerítés technikájának ellesése, amelyre Bonyhádi Enikő tanította meg a gyerekeket a Békés Megyei Könyvtár jóvoltából. Szintén a könyvtár segítségével járt a gyerekeknél társasjátékozni Kneifel Edit és segítője, Andika óvó néni. Kirándulni is voltunk mindkét pénteki napon. Először Csongrád-Bokroson a Western faluban, ahol a seriff és seriffné fogadta csoportunkat. Játékos feladványok, játékos állomások várták a gyerekeket, majd ebéd után egy vicces előadáson is kacaghattak a gyerekek. Hazafelé megálltunk egy jó fagyira Szentetornyán, a Ficsor cukrászdánál. A finom falatoknál maradva az idén sem maradt el a kedvelt kenyérlángos sütés, a palacsintaparty Attila és Eszter jóvoltából. A meggyespite és a gyümölcsös pohárkrém is fincsi lett, mert közösen készítettük. Utolsó napunkon Szegedre kirándultunk, ahol a már említett trambulin parkban izzadtak meg jól a gyerekek – nem csupán a hőség miatt. Ebédre az általam beígért lebbencsleves spenót főzelék tükörtojással következett volna, ám a kirándulós napunkat általában a gyerekek kedvéhez igazítjuk. Ezért eltekintve az egészséges ételektől, az egyik ismert gyorsétterembe vezetett gyalogutunk. Onnan nagyon igyekeznünk kellett tovább, ám a gyerekek előtt rejtély volt, hova szaporázzuk lépteinket. A kora délutáni mozizást új programelemként szerepelt a tábori életben, igazi örömet okozott nekik. Ilyen élmények után tértünk vissza a mi kis falukba, Kardoskútra.
VNB