Hónap: 2010 augusztus

Öten vehették át a Kardoskút Asztalitenisz Sportjáért kitüntetést augusztus utolsó estéjén a művelődési házban. A szokásos kedd esti asztalitenisz edzést szakította meg e nemes ünnepség, ahol Nagy József edző és Ramasz Imre polgármester köszöntötték a megjelenteket. Polgármester úr röviden visszatekintett a falu múltjában pezsgő sportéletre. Népszerű volt akkoriban a foci, sakk és asztalitenisz is a sok más sport között. Először Tóth Árpád vehette át a kitüntetést. Ő 85 évesen is gyakran látogat el a pingpong edzésre és szívesen ragad ma is ütőt. Szereti nézegetni a fiatalok szárnypróbálgatásait és örömmel látja rajtuk a fejlődést. id. Szabó Tibor már a „fiatalabb” korosztályhoz tartozik a maga 75 évével, amelyből egy tízest nyugodtan letagadhatna. Fürgén adogatja vissza a labdákat, megizzasztva ezzel a fiatal ellenfelet. Manapság is gyakran játszik otthon a fiával és unokájával. A közös edzésekre sajnos már ritkábban tud eljárni. A Lantos György Emlékversenyre viszont mindig időt szakít. Korban őket legközelebb Szemenyei Mihály követi aki víg kedélyével mindig is üde színfoltja volt a kardoskúti sportéletnek. Kovács Jenő és Kürtiné Rácz Anikó az elmúlt években az asztalitenisz helyi népszerűsítéséért végzett munkája elismeréseként vehette át a díjakat. A rövid üneppség után tovább folyt az edzés a nagyterem falai között.

Minden héten kedden és pénteken 18.00- 20.00-ig várjuk szeretettel az érdeklődőket. Az edzésen a Képviselő-testület jóvoltából ingyenesen lehet részt venni.

További fotókért kérem kattintson a képre:

A nyári szünetben Kardoskúton nagy változásoknak lehettünk szemtanúi. Betonozott járda, térkő, intézmények teljes külső- belső megújulása és új kerítések. Ez utóbbi legnagyobb elkészült szakasza az általános iskolát veszi körbe büszkén. A mai évnyitón először Ramasz Imre Polgármester köszöntötte a diákokat és szüleiket. A szünidőt követően jó tanulást kívánt a gyermekeknek és ehhez kitartó munkát a pedagógusoknak. Köszöntőjében kiemelte, hogy eddig is minden tőle telhető segítséget megadott a Képviselő-testület az iskolának. Reményeit fejezte ki továbbá, hogy a választások után felálló testület is pozitívan áll majd a település oktatása iránt. Pusztainé Szabó Margit Főigazgató Asszony külön köszöntötte azt az öt első osztályos diákot, akik életük első tanévnyitóján vesznek most részt. Fontosnak tartja, hogy az itt folyó belső munka szép külső környezetben valósulhat meg. Köszönetét fejezte ki ezért a fenntartó önkormányzatnak.  Büszke erre az iskolára mert az összes tagintézmény közül csak a kardoskúti iskola létszáma nőtt. Az idei év terveiből az idegen nyelv tanulást emelte ki, ahol hatékonyság növelést kell elérni ebben az évben. Verasztó József igazgató tanévnyitó beszédében felhívta a figyelmet az újonnan érkezett diákok befogadására. Továbbra is fontosnak tartja a diákok kommunikációjának fejlesztését, szókincsének bővítését. Javultak a tanulás feltételei is az idei tanévtől. Szelektíven gyűjthetik a diákok a szemetet és a komposztáló láda használatát is elsajátítják az év során. A tantestület összetételében egy változás történt, Bartolák Andrea tanárnő – akinek kardoskúti kötődése van, itt éltek rokonai egykor  – angolt fog tanítani. A tagintézménnyé válás óta hagyománnyá vált, hogy az első osztályt kezdő tanulók egy szomorú fűzt ültetnek az iskola udvarán. Az intézményben töltött évek alatt gondozzák, ápolják a fájukat, hogy évtizedek múlva a fa hűvösében elmondhassák, ezt a fát mi ültettük egykoron. Az idei tanév első tanítási napja 2010. szeptember 1.

Az évnyitón elhangzott beszédek, versek:

Lunczner Gyula ötödik osztályos tanuló verse
Ramasz Imre köszöntője
Nagy Alexandra és Szentecki Lili első osztályos tanulók verse
Pusztainé Szabó Margit Főigazgató Asszony köszöntője
Halász Martin, Kocsis Milán és Farkas László első osztályosok verse
Verasztó József évnyitó beszéde

Augusztus közepén került sor az idei Nyugdíjas Vers- és Prózaíró Pályázat díjkiosztó ünnepségére a művelődési házban. Az ország 22 településéről érkeztek nevezések vers és próza kategóriában. A rendezvény elején a támogatók mellett köszöntöttük Koszorús Oszkár zsűri elnök urat, aki helytörténész, okleveles könyvtáros, több könyv szerzője és lektora. Kettőnk értékelése alapján, e napon tudhatta meg a 49 alkotó – közülük ketten helybeliek -, hogy az idei évben milyen eredményeket értek el a Kardoskúti megmérettetésen.

A rendezvényen ünnepelte – nagyobb nyilvánosság előtt – a helyi Radnóti Miklós Nyugdíjas Klub fennállásának 25. évfordulóját. Kiemelkedő jelentőségűnek értékelhetjük ezt, hiszen a mai világban egyre kevesebb közösség él és működik együtt egymással-egymásért. Az alapító, Nagyné Szöllősi Teréz egy-egy szál rózsával külön is köszöntötte a klubtagokat illetve Ramasz Imre polgármester úrral közösen átadta a díszoklevelet a klubnak. A díjkiosztón a pályázók alkotásaiból hallgathatott meg néhányat a nagyszámú közönség, illetve a Bokréta Népdalkör népdalcsokrait.

10 perces videó a díjkiosztó bevezetőjéből:

50 autóval délelőtt tizenegy órakor elrajtolt az I. Orosházi Rally Show Kardoskúti futama:

Ötödik alkalommal indult csoport Kardoskút erdélyi testvértelepüléseire: Homoróddarócra és Homoródjánosfalvára. Gyönyörű tájak kísérték végig a 12 órás utat. Az idén többen voltak, akik első alkalommal érkeztek Erdélybe. A fárasztó utazás végén a daróci iskolában köszöntöttek bennünket barátaink. Egy rövid közös beszélgetés után mindenki elment a fogadó családjához és ott folytatta az első estét, megterített asztal mellett.

Jómagam negyedik alkalommal érkeztem Erdélybe és harmadszorra Darócra – a fogadó családomhoz – Gáspár Vilmosékhoz. Fárasztó út ide vagy oda az első este mindig hosszúra nyúlik. Most sem történt ez másképpen. Bizonyítja fáradtságom mértéket, hogy nem ébredtem fel az éjszaka tomboló viharra. Másnap csodaszép napsütésre ébredtünk. Reggeli után megbeszéltük, hogy első utunk Parajdra a sóbányába vezet. A korábbi években már jártam Parajdon de nagyon sokat változott a bánya kiépítettsége. Több új termet nyitottak meg a gyógyulni, pihenni vágyók számára. 402 méterrel a föld alatt érdekes látni, hogy tollas labdáznak, tornáznak és játszanak a hatalmas termekben az emberek. Meglepőnek tűnt elsőre, hogy a telefonon a térerő maximumom van és külön internet terem is rendelkezésre állt. Három órás sókúra után ismét felmentünk a meleg felszínre. A hőség a közeli Szováta Medve-tavába vezetett bennünket. Itt sem először jártam de mindig lenyűgöz a táj szépsége. Az érkezést jól időzítettük a tóhoz, hiszen pont délután három órára érkeztünk. Egy és három óra között ki kell jönni vízből mert ekkor pihen a tó. Szerintem ennek a pihenésnek inkább az a célja, hogy lepjék el a turisták a part menti büféket. Három órát lebegtünk a Medve-tó sós vizében majd elindultunk hazafelé Darócra. Ekkor még nem sejtettük, hogy a másfél órás útból hat óra lesz. A visszafelé vezető úton hamar gyűltek a hegyek tetején a sötét felhők. Eleredt az eső és egy helyen meg kellett állni mert az ablaktörlő már nem bírta. Tizenöt kilométerre Daróctól – Szentpálon –  integetnek az emberek, hogy ne is menjünk tovább mert a hegyekről lezúduló víz elöntötte előttünk az utat. Én ilyet – szerencsére – még nem láttam. A kerítést mint egy papírdarabot sodorta el magával az áradat ami a lábaink előtt növekedett. Az emberek mellkasig érő vízben mentették a pajtából a lovakat és teheneket. A sertések odavesztek. Kővel jegyeztük meg a víz szintjét de percről percre emelkedett. Míg nem egyszer megállni látszott az emelkedés. Egy idős néni torka szakadtából kiabált át a túlpartra fiának, hogy meg ne próbáljon átkelni a vízen. A víz előttünk gyors apadásnak indult, maga mögött hagyva a pusztítást. Másfél órás veszteglés után nekimertünk vágni átkelni a hídon amit még akkor is minimum 30 centi magas víz borított. Már csak öt kilométer volt hátra Darócig de a Homoród patakja megálljt parancsolt utunknak. Színültig tele volt a máskor szinte száraz patakmeder. Mivel itt az apadásnak esélyét sem láttuk, házigazdánk úgy döntött, nincs más hátra mint visszafelé venni az irányt amíg még nem késő. Utunk során sorra kidőlt kerítéseket, kutyát házastól elsodorva és elképzelhetetlen károkat láttunk. Síró embereket akik mesélték, hogy évtizedek óta ilyet nem láttak. Közben híre ment, hogy nem tudunk semerre hazajutni és sorra csörrentek telefonjaink. Előre telefonáltunk a következő településen lakó ismerősnek, hogy menjünk e arra, szabad e még előttünk az út. Mi az autóban nem félelemmel, aggódással éltük meg ezeket az órákat, hanem ámulattal a víz erejével szemben. Kalandos úton óriási kerülővel végül is éjfélre megérkeztünk Darócra. Darócon semmi pusztítást nem végzett a víz de Jánosfalván igencsak sok házba bejutott. Pincéket és udvarokat árasztott el, nem beszélve a mezőkön és földeken végzett pusztításról. A bálák vízbe roskadva álltak még napokkal ezután is.

Kübekházára kirándultunk július utolsó napján. Közel ötvenen várták a művelődési ház előtt a busz érkezését. Kora délután vágtunk neki az egy órás útnak. Az érkezéskor már láttuk a baljósan sötétedő égboltot. Meg is érkezett a vihar, hírtelen rengeteg eső esett. Amilyen hírtelen jött olyan gyorsan távozott is az eső. Szerencsére kellemes időben nézhettük végig a négyórás operett gálát Kübekháza főterén. Az est egy szép tűzijátékkal ért véget.

A rendezvényről: az ország és világszerte ismert, ezreket és ezreket a Szeged melletti kis faluba vonzó rendezvény 1999-ben vette kezdetét. Pár lelkes helyi lakos a település jelenlegi polgármesterével azon tanakodtak, hogy a szürke falusi hétköznapokból, hogyan tudnák a falut kizökkenteni és ismertebbé, vonzóbbá tenni. 11 évvel ezelőtt „Délmagyarország Operett- és Dalest” néven rendezték meg az első egész estés műsort. A 11 évvel ezelőtti kialakításban maradtak a mai napig a széksorok, sörpados nézőtér-kialakítás, a büfésátrak elhelyezése és a színpad helye. A színpad ugyan 2004-óta már fedett, professzionális nagyszínpad; olyan, amelyet nagyobb, más jellegű koncertek alkalmával is használnak. A hang- és fénytechnikában is a mai legmodernebb eszközöket vonultatják fel, amely a rendezvény költségvetésében is komoly kiadási tételt jelent. Olyannyira komoly technikai háttérbázist igényel egy-egy rendezvény lebonyolítása, hogy az ahhoz szükséges elegendő áramot a falu meglévő elektromos hálózata által nem képes biztosítani, ezért Budapestről külön 3 x 300 Amperes aggregátor-kocsit bérelnek a hiányzó energiaszükséglet pótlására. A rendezvényen való részvétel – a támogatóknak köszönhetően – mindenki számára díjmentes! A rendezők pár éve úgynevezett támogatói kártyát bocsátanak ki korlátozott számban. A támogatói kártya nem belépőjegy! A kártyákkal rendelkező támogatók egyénileg támogatják az Operettfalu megrendezését és a rendezvény szponzorai részére fenntartott, közvetlenül a színpad előtti VIP-szektorban biztosított számukra a számozott ülőhely. Az Operettfalu nézőszám növekedése folytán a szükséges technikai fejlesztések komoly pénzügyi vonzattal járnak, ezért a költségvetés jelentős hányadát jelentő művészi produkcióval együtt egy-egy rendezvény költségvetése 6 és 12 millió Ft.