Nap: 2007. szeptember 15.

Szép őszies idővel köszöntött ránk 2007. szeptember 15-e. A Radnóti Miklós Nyugdíjas Klub tagjaiból és a község nyugdíjasaiból összeállt csoporttal Székesfehérvárra látogattunk el. Fő úti célunk a Bory Jenőről elnevezett Bory-vár volt. Már korán reggel elindultunk Kardoskútról, hogy minél több időt tudjunk eltölteni a nevezetességek megtekintésével. Megérkezésünkkor elsőként a Bory-várat és a rendezett parkját csodáltuk meg. Ahogy beléptünk a vár kiállítótermébe nagyon meglepődtünk, hiszen ilyen sok szép műalkotással régen találkoztunk. Bory Jenő és felesége alkotásai mellett 23 híres képzőművész munkáiban gyönyörködhettünk. A több teremből álló kiállítás jellegzetes alkotásai – tárlatvezetőnk ismertetőjének köszönhetően – még közelebb kerültek hozzánk. Több önarcképe is látható Boryné Komócsin Ilonának illetve férjének. Kortárs művészismerőseik csendéletei, tájképei is méltó helyre kerültek e gyűjteménybe. A tárlaton ízlésesen elrendezve láthatók a családi hagyatékból kiállított használati tárgyak és Bory Jenő főiskolai tanársága alatt használt íróasztala is. A vár magasabb szintjére csigalépcsőkön át juthattunk fel, a kitekintő kicsiny  teraszokon szép látképet nyújtott a fehérvári táj. Idegenvezetőnktől megtudhattuk, hogy a vár 1919-től negyven nyáron át épült Bory Jenő és tanítványinak keze munkája által. Maradandó munkásságát a sok látogató ma is elismerő szavakkal dicséri.  Délidőben a várral szemközti étteremben megpihentünk, megebédeltünk, majd a belváros felé vettük útirányunkat. A Kulturális Örökség Napjai alkalmából a városban több kiállítóhely is díjmentesen megnyitotta kapuit az érdeklődők előtt. Elsőként a Romkertet néztük meg, majd a belvárosban az Országalma után két katolikus templomban is időztünk néhány percet. A virágóra is érdekesség volt számunkra. Örömmel számoltuk össze, hogy ezen a szép szeptemberi napon  közel tíz menyasszonyt is megcsodálhattunk a várban és a városközpontban. Előszeretettel fényképezkedtek a Bory-vár impozáns szép parkjában. Csoportunkkal késő délután indultunk vissza, ám nem vettük sietősre a haza utat. Soltnál betértünk egy halászcsárdába és megvacsorázva, jókedvűen tértünk haza Kardoskútra. Reméljük a jövő évi nagyobb kirándulásunk is hasonlóan szépen sikerül majd.

Minden évben csupán egyetlen napon, a Fehértó Napján lehet a Körös-Maros Nemzeti Park gondozásában lévő – Kardoskúttól 5km-re, Pusztaközponton található – Fehértó közvetlen közelébe jutni. Az idén ez a nap szeptember 15. Kora délelőtt már felélénkült a Kardoskutat Pusztaközponttal összekötő – nemrégiben teljesen felújított – út. Kerékpárosok és lovas-fogatok telis tele gyermekekkel és felnőttekkel tartottak a rendezvény helyszínére. Nemcsak a helyi általános iskola diákjai és tanárai vettek részt a természet alaposabb megismerését és védelmét hirdető napon, hanem a környező településekről is népes számú érdeklődő érkezett. Némi pihenő a múzeum előtt – ami arra is elegendő, hogy a lemaradt kerékpáros társak is beérjék egymást – és már indulás is tovább a tó partján lévő kilátóhoz. A kilátóra 5-10 fős csoportokban lehetett felmenni, amelynek a legfelső szintjén egy nemzeti parkos munkatárs válaszolt a látogatók által feltett kérdésekre. Egy nagyobb és egy kisebb teljesítményű távcső is rendelkezésre állt a tavon megpihenő különböző madarak közeli megfigyelésére. Miután mindenki megcsodálta a tó szépségét a nemzeti park területi vezetőjétől kaptunk egy részletes és nagyon érdekes ismertetőt a tó múltjáról és jelenéről. Megtudtuk többek között, hogy a tó partja ugyanott található most, mint kialakulásának idején, ami kb. 26300 évvel ezelőttre tehető. A 80-as években végzett mélyreható talajvizsgálat több érdekes dologra derített fényt. Pl. ezen a részen a kialakulás idején ősfenyők voltak 20-30m-es magassággal. Rengeteg állatfaj honos volt itt köztük a tulok és a bivaly. A természet pusztítása és az ember megjelenése miatt rengeteg állatfaj kipusztult. Jelenleg a szikes part maradt meg, amely hasonlít a tenger partjára. A szakember elmondta, hogy büszkék a szürke marha gulyára és a racka birka állományukra. A nemzeti parkok gondozásában van jelenleg Magyarország szürke marha állományának 90%-a. Ezt a fajt nemrégiben még a kihalás fenyegette, de a szakszerű állattartásnak köszönhetően a számuk mára elérte a hatezres állományt. Az ismertető után irány visszafelé a múzeum kertjébe, hiszen itt már javában várták az érdeklődőket a kézműves sátorban. A múzeumban bepillantást nyerhettünk a tó állatvilágára. És hogy a gyomor se maradjon üresen, a bográcsban főtt a birkapörkölt.

Szép időben lehettünk szép helyen.