Kategória: 2007

December 6. Miklós. Gyereknyelven Mikulás. Hosszú évek óta hagyomány nálunk, hogy az általános iskolások műsorral köszöntik az óvodásokat. A mostani műsornak a negyedikesek és az ötödikesek voltak a szereplői. Donászi Magda: A kíváncsi bocs c. mesejátékát adták elő, Jutka néni és Krisztina tanárnő segítségével. A címszereplő Téren Gergő volt, aki kitűnően alakította a kis oktondi bocs figuráját. Csak egyszer tévesztett, amikor is, elfelejtett hangosan horkantani, ami jelzés lett volna a Télapó számára. Móga Robit (Télapó) a mélyen alvó kis bocs nem zavarta meg, zavartalanul alakította tovább a szerepét. A Télapó segítője a Cica volt Miszlai Laura személyében. A mesében két tollpehely is szerepelt, akik magukat hópehelynek álcázták. (Arany Betti, Gál Szili). A Szelek Anyja (Nagy Klaudia) segítette a Télapót eljutni a kis bocshoz. A legtöbb szöveget a két mesélőnek kellett megtanulnia. (Móga Szilvi, Nemes Mónika) Ők is nagyon ügyesek voltak. Az óvodások néma csendben figyelték a műsort, de ők is bekapcsolódtak az éneklésbe amivel a Télapót hívogatták. A mesejáték végén verset szavalt: Gyetyinás Peti és Pali, Lencse Márti és Dénes Éva is. Az iskola ifjú zenész palántái is felléptek. Móga Szilvi és Őzse Peti zongorázott, Kocsány Kitti furulyázott. A községi Télapó ünnepségen még egyszer előadják a kíváncsi bocs meséjét. Az iskolások műsora után igazi motoros Mikulás érkezett az óvodába. (K. Gábor) Hasznos intelmek és jó tanácsok kíséretében adta át a Mikuláscsomagokat. Ezzel még nem volt vége a rendezvénynek, mert az E-ON Földgáz Zrt munkatársai cégük képviseletében a társadalmi felelősségvállalás jegyében működési területükhöz tartozó települések óvodáiba és iskoláiba járó gyerekeknek ajándékot hoztak. Az idén sorra kerültek a kardoskúti gyerekek is. Mindenki egy igényesen összeállított Mikulás csomagnak örülhetett. Az óvodások ezen kívül azonnal birtokba vették az új boltos játékokat. Az iskolában hagyomány, hogy az osztálytársak egymásnak kedveskednek Mikulás csomaggal. Az, hogy ki kinek készít csomagot meglepetés lenne, de mostanában már ezt nem sikerül titokban tartani. Viszont sikerült titokban tartani az E-ON ajándékát, pedig már egy hete az iskolában voltak azok az asztali focik, amelyeket azonnal ki is próbáltak a gyerekek. Mi felnőttek már tudjuk, hogy adni jobb mint kapni. Amit mi kaptunk az se kevés: az önfeledt gyermeki mosoly, a boldogságtól ragyogó arcocskák.

Az egykoron 60 taggal, két színjátszó körrel büszkélkedő Barackosi Olvasókör ezentúl teljesen megújult külsővel és belsővel áll az új kor követelte kihívások elé. Részben pályázati forrásból, részben saját tőke bevonásával felújították. 2007. november 29-én műszakilag átadásra került az olvasókör és a hozzá tartozó szolgálati lakás. Nem csak felújítás, hanem bővítés is történt. Vizesblokkok lettek kialakítva az olvasókörnél és a fürdőszobával kiegészített szolgálati lakás komfortossá vált. A jövő évi költségvetésbe kerül beépítésre az épület berendezési tárgyainak beszerzése. A fő irányelv a tájjelleg megőrzése a berendezési tárgyakban is. A használatba vétel ugyan a 2008-as évre marad, de a tervek már készülnek az épület minél jobb kihasználására mind a művelődés mind a szórakozás terén.

Bejelentésüknek megfelelően a VDSzSz Szolidaritás a Vasutasok Szakszervezetével közösen ma reggel országos kétórás figyelmeztető sztrájkot tartott reggel 6 és 8 óra között.

A lámpák fénye alatt egyre többen gyülekeztek a kardoskúti vasútállomás szélvédett részén.

Előkerültek a transzparensek, zászlók. Nem voltak hangzatos beszédek de voltak a múltat idéző jókedvű beszélgetések. Jöttek fiatalabbak és idősek. Munkából hazafele tartók vagy éppen oda sietők. Jöttek, hogy jelenlétükkel és aláírásukkal is kifejezzék nemtetszésüket, a MÁV egyes vonalainak „szüneteltetése” ellen. Ez a szó jelen esetben a bezárást jelenti, de a „szüneteltetés” szó mégis csak adhat némi reményt. A leépítéseket a vasútvonalak gyenge kihasználtságával indokolják. Az összegyűlt emberek beszélgetéseikből az derült ki, hogy bizony elég sokuknak nehézkessé válik ezután Szegedre, a klinikákra való eljutás és a fővárosba is viszonylag kényelmesen lehetett eddig elutazni. A diákok kollégiumba való eljutása is kérdéses lesz ezután.

A vasút egy környezetkímélő utazási lehetőség, amelyet kevésbé befolyásolnak az időjárás viszontagságai. A buszok egymás késését kevésbé veszik figyelembe, mint például a vasúti menetrend. Összességében kell látni a vonalak bezárásának gondját. Lehet, hogy azon a vasútvonalon, ahol éves szinten 700! fő – tehát napi 2- utazik, nem kell foggal, körömmel megtartani a vasúti közlekedést. Viszont azt is látni kell, hogy a jövő a vidékben van. De mit ér a vidék ha nem lehet oda eljutni? A vidékfejlesztésre egyre nagyobb összegeket juttat az Unió.

Kardoskúton közel 100-an vettek részt és írták alá a petíciót, reméljük nem hiába.

Töklámpások fogadják a művelődési házba betérőket, amelyek a már lassan hagyománnyá váló tökös buli alkalmával készültek el október 30-án este. Kicsinyek és nagyobbak, felnőttek és idősebbek egyaránt szorgoskodtak. Mindenki elkészítette a saját fantáziája alapján az érdekesebbnél érdekesebb töklámpásokat. Az este folyamán tökmécseseket is készítettünk az apróbb példányokból, ezekbe olvasztott viaszt öntöttünk. Közben jó hangulatú beszélgetéssel és jóízű nevetgéléssel telt el rajtunk gyorsan az idő. A legérdekesebb darabokat édességgel jutalmazta a zsűri, illetve a 3 legfiatalabb és a legidősebb faragó is külön jutalomban részesült. Büszkén elmondhatom, hogy a község lakóinak minden korosztályából eljöttek kikapcsolódni: a 4 évestől a 85 évesig.

Október 20-án a Radnóti Miklós Nyugdíjas Klub tagjaival Békéscsabára látogattunk el a Békés Megyei Nyugdíjas Szövetség meghívására. A hagyományoknak megfelelően a Kolbászfesztivál idején tartottuk meg az Idősek Világnapja alkalmából a közös ünneplést a békés- illetve a Csongrád megyei nyugdíjas klubokkal. Több ezren vettünk részt a kultúrműsorral és beszámolókkal tarkított rendezvényen a Városi Sportcsarnokban. A találkozó hivatalos része után mindannyian elvegyültünk a nagy tömegben és ki-ki a saját érdeklődésének megfelelő sátorba, kiállítóhelyre ment, ahol magyar vállalkozók mutatták be termékeiket illetve hangulatos zene mellett lehetett vigadni. A hazafelé úton mindenki jóllakottan, jókedvűen mesélt az ott látottakról.

A Magyar Közút Kht. közútkezelő tevékenysége során különös figyelemmel kíséri a tudatos környezetvédelem írott és íratlan szabályainak betartását, végrehajtását. A tavaszi (Föld-napi) országos szemétgyűjtő akció rendkívül eredményes volt, 29,505-en gyűjtötték a hulladékot a közutak mentén, 5,200 zsák és 4,500 m3 ömlesztett szemetet szállítottak biztonságos lerakókba 342 gépkocsival. A nem várt nagy sikerű tavaszi országos szemétgyűjtési akciót követően sok helyen felmerült annak az igénye, hogy az év második felében – a tavaszihoz hasonlóan – ismét megrendezésre kerüljön a szemétgyűjtés. A Magyar Közút Kht. örömmel tett eleget az önkormányzatok és civil szervezetek javaslatának és 2007. október 20-án országos szemétgyűjtő akciót szerveztek, amelyhez csatlakozott Kardoskút Község Önkormányzata és Általános Iskolája. A gyülekező helyszíne az iskola volt. Először a helyi körzeti megbízott tartott előadást az alsó és felső tagozatos gyerekeknek külön-külön a közlekedési morálról, szabályokról. Ezután polgármester úr köszöntötte a megjelenteket, majd baleset-megelőzési tanácsokkal látta el a fiatalokat és a rájuk vigyázó felnőtteket egyaránt. Nagy izgalom volt már látható a gyerekek között, ugyanis a Közút Kht. jóvoltából kapott zöld láthatósági mellényt szerették volna már mihamarabb felvenni. Az alsó tagozatos diákok és a felsős lányok – felnőttek kíséretében – Kardoskút belterületét vették célba és ott szedték a szemetet. Eközben a felsős fiúk és nyolc felnőtt két csoportra osztva Kardoskút – Tótkomlós és Kardoskút – Orosháza összekötő útjának két oldalán gyűjtötték a szemetet zsákokba. Hamar teltek a zsákok, hiszen sajnos rengeteg szemét összegyűlik az utak mellett az emberi hanyagság miatt. A megtelt zsákokat az út szélén hagyva a nap későbbi részében a Kht. összegyűjtötte és elszállította. A siker ismét minden várakozást felülmúlt. Az akció keretében 7.280 m3 hulladékot (ez egy 1.000.000 lakosú város teljes napi hulladékával egyenlő) gyűjtöttek össze zsákokban, további 5.500 m3 hulladékot pedig ömlesztett formában szállított el a Kht. 391 gépjárműve. „Köszönjük a 26.881 közreműködőnek és a Kht 1.603 munkatársainak a szombati munkát, a mai napon 785 útszakaszt tisztítottunk meg összefogásukkal” – nyilatkozta László Sándor a társaság vezérigazgatója, aki nem hagyott kétséget afelől, hogy 2008. áprilisában, a Föld Napján ismét megrendezik az országos akciót.

Lénárt Léna Ferenc szinte napra pontosan egy éve tartott élménybeszámolót a Móra Ferenc Művelődési Házban az Európát átölelő kerékpáros útjáról. Akkor még egy vágatlan, 12dvd-ből álló nyersanyagból szemezgetett. Az eltelt egy év alatt elkészült a „Pedálblues” című nagysikerű könyve, amelyet dedikált a helyszínen. Léna – köszöntője után- átnyújtott egy tiszteletpéldányt a Községi Könyvtárnak és Ramasz Imre polgármesternek. A könyvben mellékletként található egy 65 perces DVD is az útról.  Az érdeklődők ezt a filmet tekinthették meg a mozivásznon. Még a szerző is elámult, amikor meglátta saját filmjét ebben az óriási méretben. A gyönyörű tájakról egy igazán igényesen összeállított filmet nézhettünk végig. Ahol a film nem tartalmazott szövegi részt, ott Léna fűzött hozzá érdekességeket.

A vetítés végén Léna válaszolt a kérdésekre majd beszámolt következő útjának terveiről. Társával a Pekingi Olimpiára készül két keréken. Elárulta, hogy óriási megtiszteltetés érte őket a napokban. A Magyar Olimpiai Bizottság őket kérte fel hivatalosan, hogy vigyék ki Pekingbe a Magyar zászlót.

Az erőt és kitartást követelő úthoz sok szerencsét kívánunk!

A nyári szünetben sem szakadtak meg a Kardoskúti Kézműves Kör foglalkozási. Az őszi idényt „tökfejduó” készítésével kezdték az ügyes kezű gyerekek. Hamarosan megrendezésre kerül a halloweeni II. Tökös Buli.

Szerda délelőtt a kisgyermekeknek szóló ír népmese feldolgozásával szórakoztatta lelkes kis közönségét a hódmezővásárhelyi Léghajó Színház két művésze, Gabi és Tomi. „ A rest királylány ” című zenés mesejátékból megtudhattuk, hogyan vált  a lusta, kényeskedő királylányból szorgalmas leány, aki megváltozva elnyerte a királyfi tetszését is. A fellépés során a művészek a gyerekeket is bevonták a történetbe, a kicsik és a pedagógusok legnagyobb örömére.

Október első napja az Idősek Világnapja. Ezen alkalomból a Radnóti Miklós Nyugdíjas Klub tagjaival megtartottuk a vacsorás rendezvényünket. Ilyenkor ünnepeljük klubtársaink közül azokat, akik évfordulósok.  2007-ben az alapító tagok közül Kocsis Jánosné Jusztika néni az idén tölti be 85. életévét. Hála Istennek jó egészségnek örvend és minden klubrendezvényünk, kirándulásaink aktív résztvevője. Ünnepeltjeink közül az idén 80 éves Szász Gyuláné Margitka néni és id. Andrékó Pálné Ilonka néni. Ők is átvehették a klub  ajándékcsomagját. A fiatalabb klubtagok közül Geiszt Józsefné Etelka néni és Hopka Ernőné Ilonka néni lett 65 éves. Mindnyájuknak jó egészséget és további szép nyugdíjas éveket kívántunk. Az este folyamán jókedvűen, jóllakottan vártuk az izgalmas tombolahúzást. Pörköltfőzőnket, Ádász Ferenc klubtagunkat érdekes tombolaajándékkal lepte meg a szerencse. Éjfél tájban indult haza felé a víg társaság. A klubunkkal megyei szinten is részt veszünk és képviseljük Kardoskutat az Idősek Világnapja alkalmából rendezett találkozón, ami Békéscsabán lesz október 20-án a Kolbászfesztivál programjaival egybekötve.

Szép őszies idővel köszöntött ránk 2007. szeptember 15-e. A Radnóti Miklós Nyugdíjas Klub tagjaiból és a község nyugdíjasaiból összeállt csoporttal Székesfehérvárra látogattunk el. Fő úti célunk a Bory Jenőről elnevezett Bory-vár volt. Már korán reggel elindultunk Kardoskútról, hogy minél több időt tudjunk eltölteni a nevezetességek megtekintésével. Megérkezésünkkor elsőként a Bory-várat és a rendezett parkját csodáltuk meg. Ahogy beléptünk a vár kiállítótermébe nagyon meglepődtünk, hiszen ilyen sok szép műalkotással régen találkoztunk. Bory Jenő és felesége alkotásai mellett 23 híres képzőművész munkáiban gyönyörködhettünk. A több teremből álló kiállítás jellegzetes alkotásai – tárlatvezetőnk ismertetőjének köszönhetően – még közelebb kerültek hozzánk. Több önarcképe is látható Boryné Komócsin Ilonának illetve férjének. Kortárs művészismerőseik csendéletei, tájképei is méltó helyre kerültek e gyűjteménybe. A tárlaton ízlésesen elrendezve láthatók a családi hagyatékból kiállított használati tárgyak és Bory Jenő főiskolai tanársága alatt használt íróasztala is. A vár magasabb szintjére csigalépcsőkön át juthattunk fel, a kitekintő kicsiny  teraszokon szép látképet nyújtott a fehérvári táj. Idegenvezetőnktől megtudhattuk, hogy a vár 1919-től negyven nyáron át épült Bory Jenő és tanítványinak keze munkája által. Maradandó munkásságát a sok látogató ma is elismerő szavakkal dicséri.  Délidőben a várral szemközti étteremben megpihentünk, megebédeltünk, majd a belváros felé vettük útirányunkat. A Kulturális Örökség Napjai alkalmából a városban több kiállítóhely is díjmentesen megnyitotta kapuit az érdeklődők előtt. Elsőként a Romkertet néztük meg, majd a belvárosban az Országalma után két katolikus templomban is időztünk néhány percet. A virágóra is érdekesség volt számunkra. Örömmel számoltuk össze, hogy ezen a szép szeptemberi napon  közel tíz menyasszonyt is megcsodálhattunk a várban és a városközpontban. Előszeretettel fényképezkedtek a Bory-vár impozáns szép parkjában. Csoportunkkal késő délután indultunk vissza, ám nem vettük sietősre a haza utat. Soltnál betértünk egy halászcsárdába és megvacsorázva, jókedvűen tértünk haza Kardoskútra. Reméljük a jövő évi nagyobb kirándulásunk is hasonlóan szépen sikerül majd.

Minden évben csupán egyetlen napon, a Fehértó Napján lehet a Körös-Maros Nemzeti Park gondozásában lévő – Kardoskúttól 5km-re, Pusztaközponton található – Fehértó közvetlen közelébe jutni. Az idén ez a nap szeptember 15. Kora délelőtt már felélénkült a Kardoskutat Pusztaközponttal összekötő – nemrégiben teljesen felújított – út. Kerékpárosok és lovas-fogatok telis tele gyermekekkel és felnőttekkel tartottak a rendezvény helyszínére. Nemcsak a helyi általános iskola diákjai és tanárai vettek részt a természet alaposabb megismerését és védelmét hirdető napon, hanem a környező településekről is népes számú érdeklődő érkezett. Némi pihenő a múzeum előtt – ami arra is elegendő, hogy a lemaradt kerékpáros társak is beérjék egymást – és már indulás is tovább a tó partján lévő kilátóhoz. A kilátóra 5-10 fős csoportokban lehetett felmenni, amelynek a legfelső szintjén egy nemzeti parkos munkatárs válaszolt a látogatók által feltett kérdésekre. Egy nagyobb és egy kisebb teljesítményű távcső is rendelkezésre állt a tavon megpihenő különböző madarak közeli megfigyelésére. Miután mindenki megcsodálta a tó szépségét a nemzeti park területi vezetőjétől kaptunk egy részletes és nagyon érdekes ismertetőt a tó múltjáról és jelenéről. Megtudtuk többek között, hogy a tó partja ugyanott található most, mint kialakulásának idején, ami kb. 26300 évvel ezelőttre tehető. A 80-as években végzett mélyreható talajvizsgálat több érdekes dologra derített fényt. Pl. ezen a részen a kialakulás idején ősfenyők voltak 20-30m-es magassággal. Rengeteg állatfaj honos volt itt köztük a tulok és a bivaly. A természet pusztítása és az ember megjelenése miatt rengeteg állatfaj kipusztult. Jelenleg a szikes part maradt meg, amely hasonlít a tenger partjára. A szakember elmondta, hogy büszkék a szürke marha gulyára és a racka birka állományukra. A nemzeti parkok gondozásában van jelenleg Magyarország szürke marha állományának 90%-a. Ezt a fajt nemrégiben még a kihalás fenyegette, de a szakszerű állattartásnak köszönhetően a számuk mára elérte a hatezres állományt. Az ismertető után irány visszafelé a múzeum kertjébe, hiszen itt már javában várták az érdeklődőket a kézműves sátorban. A múzeumban bepillantást nyerhettünk a tó állatvilágára. És hogy a gyomor se maradjon üresen, a bográcsban főtt a birkapörkölt.

Szép időben lehettünk szép helyen.

A tanévet megelőző napokban már nagy a sürgés-forgás az iskolában. A nyári felújító munkálatok után a pedagógusok saját termeiket rendezik, hogy felkészülten kezdhessenek neki a 2007-2008-as tanévnek. Lezajlottak a pótvizsgák és az órarend is körvonalazódik. Lantos György 1989-es nyugdíjba vonulása óta ebben az évben kerül sor – 18 év után! – ismét igazgató váltásra. Pusztai Ádámot – nyugdíjba vonulása miatt – a Kardoskúton 25 éve földrajzot és biológiát tanító Verasztó József követi az igazgatói poszton. Az intézmény fennállása alatt sok minden változott, de ekkora bizonytalanság, mint ami most van, még soha nem volt az iskola jövőjével kapcsolatban. Sajnos, még így a tanév kezdés pillanatában is sok a kérdőjel. Az biztos, hogy nem az anyagiak miatt vált kérdésessé az iskola hogyan továbbja, hiszen az önkormányzat biztosítja a tanév zavartalan működéséhez szükséges pénzeszközt. Az ok: kevés a gyerek. Jelenleg 7 osztályban összesen 47 diák tanul. Jövőre 5 gyereknek kell izgulni a középiskolai felvételinél, hiszen ez a jelenlegi 8. osztály létszáma. De a többi osztály sem bővelkedik diákkal, hiszen a legnagyobb osztály is – a 4. osztály – 8 főből áll. Ezt a helyzetet a szabad iskolaválasztás hozta magával. Szinte még egyszer ennyi iskoláskorú gyermek él településünkön, de őket szüleik orosházi iskolákba járatják. Természetesen ez az ő szabad döntésük. Viszont ha minden gyermek helyben végezné általános iskolai tanulmányait sem változna semmit a helyzet, hiszen még akkor is kevés lenne a létszám egy önálló iskolához. A közeli jövő talán egy társulásban rejlik, melynek részletei jelenleg is kidolgozás alatt állnak. 2007. augusztus 31. Iskolánk 53. valószínűleg utolsó önálló tanévnyitó ünnepségét Verasztó József igazgató úr nyitotta meg. Beszéde elején kitért az oktatás napjainkban zajló változásairól, melynek jogszabályai néha már követhetetlenek. Állandó változásban van az oktatás jövőképe. A kardoskúti iskola tárgyi és technikai eszközei megfelelnek a kor követelményeinek. A tankönyvek kiválasztásának nem voltak anyagi akadályai. Az idén sem kell éhgyomorral nekikezdeni a tanulásnak, hiszen a fenntartó önkormányzat jóvoltából az ingyenes tankönyveken kívül napi négyszeri étkezésben is részesülnek térítésmentesen a diákok. Az elsősök átvehették nyolcadikos diáktársaiktól a „varázspólót” amely nem más, mint egy névre szóló, Kardoskút címerrel és Általános Iskola 2007 felirattal ellátott egyen póló részükre. Ezek után megtudhattuk, hogy az igazgatóként ugyan elköszönő Pusztai Ádám mégsem búcsúzik el az iskolától, hiszen az idén ő lesz a hetedik osztály osztályfőnöke. Valamint a matematika, kémia és technika tantárgyakat is tőle tanulhatják a gyerekek. Az ünnepség folytatásaként Ramasz Imre polgármester úr Pusztai Ádám több mint négy évtizedes pedagógusi pályafutását ismertette: Pusztai Ádám 1962-ben érettségizett az orosházi Táncsics Mihály Gimnáziumban. Tanulmányait Szegeden a József Attila Tudományegyetem természettudományi karán, matematika-fizika szakon folytatta. 1967-ben államvizsgázott. Első munkahelye a sarkadi Ady Endre Gimnázium és Szakközépiskola volt. Itt tanárként dolgozott 1967-1973-ig. Pályafutását az orosházi 612-es számú Ipari Szakmunkásképző Intézetben folytatta 1973-1977-ig ahol is matematika és fizika tantárgyakat oktatott. 1977-1980-ig szakfelügyelői teendőket látott el Békés megye szakmunkásképző intézeteiben. 1980-tól kilenc éven keresztül az orosházi 612-es számú Ipari Szakmunkásképző Intézet nevelési igazgató helyettese lett. Ez idő alatt is oktatott matematika és fizika tantárgyat. 1989. augusztus 1.-től pályázat útján elnyerte a Kardoskúti Általános Iskola és Napközi Otthonos Óvoda igazgatói megbízatását, melyet a képviselőtestület pályázat útján kétszer meghosszabbított majd kettő illetve egy éves megbízatás következett, amely 2007. július 31.-én ért véget. A negyven éves pedagógusi pályafutásának elismeréseként – melyből 18 évet Kardoskúton intézményvezetőként töltött el – a képviselőtestület egyhangúan hozott határozatában felterjesztette az Oktatási és kulturális miniszterhez „Pedagógus szolgálati emlékérem” adományozására. A javaslat alapján a Magyar Köztársaság oktatási és kulturális minisztere – dr. Hiller István – Pusztai Ádám részére a „Pedagógus szolgálati emlékérem” kitüntetést adományozta, amelynek átadására Ramasz Imre polgármestert hatalmazta fel. Szintén az idén vonult nyugdíjba – ám ő nem folytatja a tanítást- Gombkötő Csabáné, Lenke tanárnő. Verasztó József méltatta a tanárnő pedagógusi pályafutását: Gombkötő Csabáné 1974-ben fejezte be tanulmányait a Juhász Gyula Tanárképző Főiskola történelem-orosz szakán, amelyet angol nyelvtanári végzettséggel egészített ki 1996-ban. Első és egyben egyetlen munkahelye volt a kardoskúti iskola ahol 33 évet töltött el. Az itt élő emberek és az oktatás szeretete tartotta Kardoskúton mindvégig. Soha nem kívánkozott más munkahelyre. Mint fiatal pedagógus azonnal kapcsolatba került az ifjúsági mozgalommal. Tanítványaival igen jó kapcsolatot alakított ki. Ez a viszony, oktató és nevelő pályafutását is megalapozta. Állandó jelleggel tovább képezte magát. Tanítványai közül többen kiváló eredménnyel szerepeltek különböző tanulmányi versenyeken, ezzel is tovább öregbítve az iskola hírnevét. Munkáját a szülők kiválónak értékelték. A falu közösségi életéből is kivette a részét, hiszen több cikluson keresztül képviselőként is tevékenykedik. Nyugdíjba vonulásának alkalmából a  Magyar Köztársaság oktatási és kulturális minisztere Gombkötő Csabáné részére a „Pedagógus szolgálati emlékérem” kitüntetést adományozta, amelyet Verasztó József adott át.  Az ünnepség zárásaként a szózat hangzott el.

Az utóbbi hetek rendezvényei közül az egyetlen sport jellegű esemény került ma megrendezésre. Az idei, sorozatban a negyedik Somogyi Kupa ért véget a kardoskúti általános iskola pályáján. Öt csapat gyülekezett és melegített reggel 8 óra tájában: Liget Sc. (Orosháza), Boca Juniors (Orosháza), Mezőhegyes Sc.,  és mivel sajnos  Pusztaföldvár csapata lemondta a részvételét, ezért a Somogyi Kft. állított ki 2 csapatot. Egy erősebb összeállításút „Somogyi A” és egy tartalékosat „Somogyi B” néven. A tartalékosnak kikiáltott csapat a végén még meglepetést okozott…  Na, de ne szaladjunk ennyire az eseményekben előre.

A kupa névadója, aki egyben a csapat szponzora is – Somogyi József- megnyitó beszédében köszöntötte a megjelenteket és sportszerű játékot kért, amit a csapatok maradéktalanul be is tartottak.  A résztvevő csapatokról annyit, hogy a tavalyi évben a Boca Juniors nyerte a Somogyi kupát, Orosházán a „B” osztályban fociznak. A győztes címre második legesélyesebb csapat a nagynevű „Liget Sc.” volt, akik az orosházi „A” osztályt képviselték. Az idén először látogattak el hozzánk a Mezőhegyes Sc. focistái. A Somogyi KFT csapata 15 évvel ezelőtt alakult meg és akkor még az „Exotic” nevet birtokolta. A 15 év alatt a név többször is cserélődött – Gombkötő Pékség, Olcsó villamossági – de immáron hat éve a jelenlegi névvel szerepelnek az orosházi kispályás bajnokságban: hol jobb, hol gyengébb eredményekkel. A magát mindig is Kardoskútinak valló csapat oszlopos tagjai: Musztafa Imre, aki immáron 15. éve a csapat kapitánya és mindenese, Buzai Attila, Tóth László, Miszlai Zoltán, Hegedűs László, Gub András, Skorka Pál, Kopanyicza Zoltán.  Soha nem fordult elő a 15 év alatt, hogy egy bajnokságot is kihagytak volna. Pedig nem kis erőfeszítés előteremteni egy csapatnak a bajnokságban való részvételhez szükséges anyagiakat. Szerencsére Somogyi József kardoskúti vállalkozó jóvoltából minden évben szerepelhet a csapat különböző kupákon és a bajnokságban.

„A csapat biztos lehet további támogatásomban. Eredménytől függetlenül támogatom őket a jövőben is. Ez a játék nem az eredményességről, hanem a sport szeretetéről, a jó társaságról kell, hogy szóljon ezen a szinten. És amíg a fiúk éreznek magukban erőt a játékhoz, én mögöttük állok. Jövőre már az ötödik Somogyi Kupát rendezzük. Terveim szerint nagyobb méretű rendezvény lenne a jövő évi. 2 pályán 10-12 csapat részvételével egy egész napos rendezvénnyé szeretném, ha kinőné magát. Távolabbi céljaim között egy nagypályás kardoskúti csapat felállítása szerepel. De sajnos jelenleg ennek nincsenek meg a tárgyi feltételei. Pl. rendezett füves pálya öltözővel. De azon kell lennünk, hogy valami fellendüljön településünkön, a sport terén. És ezt csak akkor lehet elérni, ha össze fogunk és közösen akarunk is tenni ezért.” – tudhattuk meg Somogyi Józseftől.

A mérkőzések szép sorban haladtak egymás után. Az idő előrehaladtával kirajzolódott, hogy a papírforma az idén is bejön. A 3. helyért a Somogyi KFT. két csapata egymás ellen küzdött. A pályán nem lehetett érezni feszültséget. Egy jó buli meccs lett a bronzéremért, amelyet végül is a tartaléknak kikiáltott „Somogyi B.” csapata nyert meg. És következett a döntő. Nem okozott senkinek meglepetést, hogy a Boca Juniors és a Liget Sc. párviadalából kerül ki a kupagyőztes. Egy nagyon színvonalas, hajtós mérkőzésen a Boca Juniors megérdemelten győzött, így a tavalyi évhez hasonlóan az idén is ők vihették haza az első helyezést.

Végeredmény:
1.Boca Juniors
2.Liget Sc.
3.Somogyi B.
4.Somogyi A
5.Mezőhegyes Sc.

A legjobb kapus díját Tenkes Zsolt (Somogyi B.) vehette át, míg a legjobb mezőnyjátékos – aki egyben a gólkirály is lett- a Liget Sc.-ből Curpás Zoltán.

A nap zárásaként a művelődési házban – bográcsos marhapörkölt mellett- pihenték ki a csapatok az izgalmakat.

Jövőre augusztus utolsó vasárnapja ismét a focié lesz! Hajrá Somogyi KFT! Hajrá Kardoskút!

Előszó

A történelem viharában 20 év csak egy porszemnyi idő, azonban a jelen korunk emberének az elmúlt húsz év jelentős események sorát jelenti.  Húsz éve jelent meg az antológia, mely bizonyítja, hogy kiállta az évek próbáját, hogy szükségünk van ilyen fórumokra, alkalmakra, melyek lehetővé teszik a megmutatkozás lehetőségét. Nagyra tartom azokat a bátor tollforgatókat, akik évről-évre jelentkeznek verseikkel, prózáikkal. Akiknek műveiből valamikor élt felmenőik élete, sorsa villan fel a múltból. Az írásokból nemcsak a megélt magánélet, a mindennapi munkásélet bukkan elő, hanem a múlt társadalmi, gazdasági és történelmi háttere. Szinte beleképzelhetjük magunkat az akkori tanyasi élet mindennapjaiba, megismerhetjük, hogyan múlatták az időt szabadidejükben, feltárja előttünk szórakozási szokásaikat, a műveken keresztül átélhetjük gyászukat, a nehéz évek sanyarúságait. Szólnak a két világháborúban megélt küzdelmes katonaéletről, hadifogságban szenvedőkről, a családfő nélkül maradt csonka családok mindennapi megélhetési gondjairól. Az írásokban megrendítően jelen van a generációk közötti kölcsönös tisztelet, az úgynevezett nagy érzelmek őszinte kifejezése és bátor felvállalása. Kifejezésre juttatja a hazaszeretetet, a szülőföld, valamint a megélhetést biztosító anyaföld tiszteletét. Dicsérik a természet szépségét, szégyenlősség nélkül felvállalják a szeretet és szerelem magasztos érzését.

Kedves ötletként, újító kulturális programként indult – az akkori Művelődési Ház  Vezetője, Nagyné Szöllősi Terike szervezésében. Már az első alkalmak szép sikereket hoztak. Lengyel Györgyné  Emike kitartó munkája hagyományt teremtett az elkövetkező évekre is. Ügyelt a rendezvények színvonalának méltó megtartására, lelkesen folytatta a tollforgatók bemutatásául szolgáló antológia anyagának összegyűjtését, bevonva a szakmailag hozzáértők építő segítségét is. A díjazottak tiszteletére rendezett ünnepségek résztvevői kellemes hangulatú együttléteket élhettek át, mely évről-érvre megrendezésre került. Pappné Neller Borbála, a művelődési ház jelenlegi igazgatója méltónak tartja tovább folytatni a szép hagyományt.

Kis községünk szerény eseménye országos jelentőségű, mert lehetőséget ad a verselőknek és prózaíróknak, hogy találkozzanak egymással és közönségükkel, megosszák életük gazdag tapasztalatait és élményeit.

Verasztóné Szabó Irén

Díjkiosztó a 20. Kardoskúti Antológiával

Szombat reggel sokan Kardoskút felé vették az útirányt, hiszen hagyományosan augusztus végén rendezi meg a Móra Ferenc Művelődési Ház a Nyugdíjas Vers- és Prózaíró Pályázat díjkiosztó ünnepségét. Az idén tavasszal vers- illetve próza kategóriában 48 pályázó adta be munkáit elbírálásra, amelyet Dr. Hévvizi Sándor irodalomtörténész végzett. Értékelésében érdekességként említette meg, hogy egyre több pályázó  szakad el a hagyományos kézi- illetve gépírástól, mivel az alkotások többsége már számítógépes szövegszerkesztő segítségével került papírra. Fontosnak vélte elmondani, hogy mindamellett, hogy vannak felsőfokú tanulmányokkal rendelkező profi pályázóink is, bizony több írásmű azt mondatja vele, hogy az egyszerű ember is nagyon kiváló verseket, prózákat tud papírra vetni.  Ezek után kiemelte azokat a műveket, amelyek számára érdekes színfoltjai voltak az idei pályázatnak: témájuk, látásmódjuk, illetve más irodalmi szempontokat is figyelembe vevő kritériumok alapján. A díjkiosztó ünnepségen központi szerepet kapott -az antológia 20. megjelenése révén- a kezdetekre való visszaemlékezés. Örömmel töltött el sokunkat az, hogy  elfogadta meghívásomat és el tudott jönni Kardoskútra Nagyné Szöllősi Teréz, korábbi művelődési ház vezető (megj.: a tavalyi évben külföldi útja miatt nem tudott részt venni ünnepségünkön). Az ő gondolataiból, ötletéből született meg az a nagy elhatározás, hogy meghirdesse az 1980-as évek közepén -a község határait is átlépő- nyugdíjas vers- és prózaíró pályázatot. Azóta az ország még több pontjára eljutott a híre a már két évtizedes hagyományokkal bíró kiírásnak, így a Békés- és Csongrád-megyei pályázóinkon kívül több budapesti, debreceni, mátraszentimrei és erdélyi pályázónk is volt. Szombaton együtt örültünk Terikével, aki hosszú évek után meghatódva állt újra e falak között a nagy létszámú pályázó és családtagjaik előtt. Visszaidézte azokat a pillanatokat, amikor „az ő nyugdíjasaival valami merészet álmodott”… Többek véleménye szerint is nagyfokú szerénységre tett bizonyságot tegnap Terike, hogy közös elhatározásnak titulálta a pályázat létrejöttét. Ezek után az igazság azt is kimondatja velem, hogy a Kardoskútiakat – sajnálatos módon- szinte csak a Radnóti Miklós Nyugdíjas Klub tagjai képviselték (megj.: a klub 1981-ben Nagyné Terike kardoskúti közművelődési tevékenysége alatt alakult meg).  A díjkiosztó ünnepségnek ezen kívül több meghatározó pillanata is volt, az eredmények kihirdetése mellett. Közösen gondoltunk azokra, akik már nem lehetnek itt velünk: Lengyel Györgyné Emikére, aki évekig házigazdája volt a művelődési háznak és e rendezvénynek, s a nyáron elhunyt hódmezővásárhelyi Szenti András író-költőtársra, aki a próza II. díjat már sajnos nem vehette át tegnap. A díjátadón Czikora András elmondta, amikor jó barátja meghalt nem volt Vásárhelyen, s versben fejezte ki érzéseit. A tollforgató barát elment, de emléke bennünk megmarad… ezt őrzi az általa megírt „Mementó” című verse is. A délelőtt folyamán népdalok, magyar nóták, tárogatójáték és néptánc szórakoztatta a közönséget, akinek Móga Borika olvasott fel részleteket a pályázók alkotásaiból. Reméljük, hogy még hosszú-hosszú éveken át tovább folytatódik ez a kiemelkedő kulturális hagyomány Kardoskúton!

A megnyitóbeszéd: