^elejére

foto1 foto2 foto3 foto4 foto5
foto5

Kirándultak a község nyugdíjasai

Betűméret növelése

Szeptember 6-án korán hajnalban keltek Kardoskút Község nyugdíjasai. Míg mások nyugodt álmukat aludták, addig az útra kelők fürgén igyekeztek a Művelődési Ház elé. 5 óra előtt pár perccel mindenki meglepődve látta, hogy egy gazdagon felszerelt luxusbusz fordult be a Március 15-e térre a kirándulni indulókért. Talán nem is igaz…- mondták egyesek. Bizony, ilyen nagy autóbusszal sokunk nem is utazott még! A Radnóti Miklós Nyugdíjas Klub tagjaival örömmel készültünk erre az útra, hiszen a Nyugdíjas Vers- és Prózaíró Pályázat Díjkiosztó Ünnepsége körüli napokban már mindennapos téma volt közöttünk, hogy kik jönnek velünk erre a szépnek ígérkező útra. A busz teljesen megtelt, hiszen a klubtagok mellett más kardoskúti nyugdíjas korúak  is velünk jöttek. Szerencsére a hűvös augusztus végi napok után igazi vénasszonyok nyara köszöntött be. Utunk során csodálatos napsütésben és felejthetetlen élményekben volt részünk. Az is igaz, hogy nem csupán szép emlékeket hoztunk magunkkal, hanem az izomláz is társunk lett az út során. Erre azonban felkészültünk, hiszen tudtuk, hogy sokfelé fogunk ellátogatni a nap folyamán. Amikor megláttuk a Miskolcot jelző várostáblát, akkor már tudtuk hamarosan elérkezünk első úti célunkhoz, a Diósgyőri Várhoz. Nagy öröm volt számunkra az, hogy megismerkedhettünk élet közelből azzal a várral, amely több magyar királyné kedvenc tartózkodási helye is volt. A várban több kiállítást is megnéztünk és a XIV. századra jellemző öltözékekben lévő, korhű környezetbe varázsolt bábuk megelevenítették számunkra a virágzó középkor életét. Többen közülünk kipróbálták azt a távcsövet, ami igazi világújdonságnak számít, hiszen aki belenéz, megláthatja milyen volt a nézett terület korábban. Számítógépes grafikával építi a program a látványhoz a vár elképzelt, régi formáját is. A várban meglátogatható a középkori páncélokat és fegyvereket bemutató kiállítás, a Nagy Lajos velencei háborúit lezáró békekötést szemléltető panoptikum (az eredeti helyszínen), egy lovagi enteriőr, a pálos rend életét bemutató kiállítás és a vártörténeti kiállítás. Gyorsan elrepült az a két óra, amit itt töltöttünk. Diósgyőr után festői tájakon keresztül érkeztünk meg az idegenforgalmi szempontból is jelentős Lillafüredre. Itt a Hámori-tóra tekintő,  a híres és gyönyörű, 76 éve épült Palota Szálló szomszédságában lévő étteremben megebédeltünk. Kirándulásunkat sétával folytattuk a Palota Szálló melletti parkban. Megnéztük Magyarország legnagyobb vízesését, ami 20 méter magasból zúdul le. Most sajnos nem olyan bő vízzel rendelkezik mint korábban, de a látvány így is megfogott Bennünket. Utána a csoport egy része megpihent, a többiekkel együtt elmentünk a Szt. István-barlang terméskőből épült, tájba illeszkedő bejáratához. Amíg várakoztunk- hogy az idegenvezetővel beléphessünk a barlangba- addig pihentünk, s jót beszélgettünk. A barlang felfedezője valójában egy kutya volt, aki a századforduló táján esett a bejárati „verembe”, s napokig vonyítással jelezte, hogy nem tud kijönni. A barlangban elég hideg volt, de a 8-10 Celsius fok nem szegte kedvünket, hiszen olyan csodálatos természetes cseppkőképződményeket láttunk, amiket még fantázianevekkel is elláttak a legelső barlangászok. A különböző termeket bejárva eljutottunk az ún. „színházterembe” is, ahol olyan jó akusztika van, hogy az idegenvezető kérésére még dalra is fakadtunk egy másik csoporttal együtt. Ez leírhatatlan élmény volt számunkra! A barlangból már nagyon sietnünk kellett vissza az erdei kisvasút Lillafüredi állomásához, ahonnan közel húsz km-t tettünk meg a Bükk hegység megragadó tájain át. Ez a nosztalgiavonatozás a késő délutánunk fő programrésze volt. A nyitott tetejű kocsikból kitekintve láttuk a híres pisztrángkeltetőt is, s az alagút sötétje is nagy hatással volt ránk, amikor áthaladtunk alatta. Utunkat ezután Eger felé folytattuk, ellátogattunk a Szépasszony völgybe is.  Az esténket a Balla Pincészetben töltöttük, ahol közülünk már jó páran visszatérő vendégnek számítanak. Jó hangulatban, beszélgetések és éneklések közepette telt el az idő felettünk. A visszaúton még egy romantikus filmvígjátékot is megnéztünk a mi kis alkalmi mozinkban, az autóbuszon.

Remek kirándulásban volt részünk, reméljük legközelebb is hasonlóan szép helyekre jutunk el!

 

Szóljon hozzá!


Biztonsági kód
Frissítés

FacebookTwitter

Copyright 2017  Kardoskút